Festészet és kerámia, templom és múzeumok

A hódmezővásárhelyi Alföldi Galériában rendezték meg csütörtökön a
Szabadkai Városi Múzeum és a Tornyai János Múzeum közreműködésében a
Közös Művészeti Örökségünk Nyomában című projekt első tanácskozását.

A szakemberek a két várost összekötő művészeti kapcsolatok elemeit mutatták be,
majd felkeresték a vásárhelyi művészeti élet színtereit.
A Tornyai János Múzeum számára fontos, hogy szerepet vállaljon a határon átnyúló, a
Vajdaságot és a Dél-Alföldet összekötő projektekben, amely Hódmezővásárhelyhez is
kötődnek – jelentette ki a tanácskozás résztvevőit köszöntve Miklós Péter. A Tornyai-
múzeum igazgatója arról is szólt, hogy az Alföldi Galériában most látható, Átívelés című tárlat
is ennek keretében jött létre, s az itt kiállító Nemes Fekete Edit keramikusművész kötetét is a
pályázat keretében mutatták me az elmúlt héten.

A művészeti, iparművészeti hagyományok, a kulturális értékek és hagyományok bemutatásra
ad lehetőséget a szabadkai közgyűjtemény és a Hódmezővásárhelyi Református Ótemplomi
Hitközség közös pályázata – fogalmazott Hulló István, a Szabadkai Városi Múzeum
igazgatója. A pályázat keretében tették akadálymentessé a szabadkai múzeum épületétt és
megújulhat a vásárhelyi református újtemplom is, s kijelentette: a magyar kultúra napjához
kapcsolódó tanácskozás a határon túli és anyaországi magyar kultúra egységét is
hangsúlyozza.

A konferencián Baranyi Anna művészettörténész, a budapesti Zenetörténeti Múzeum vezetője
Tornyai János szabadkai művésztársáról, Oláh Sándor festőművészről folytatott kutatásainak
legújabb eredményeként ismertette, hogy a vajdasági művész is készített terveket a
vásárhelyen működött majolikatelep számára, s az általa tervezett kerámiákat a telep 1913-as,
kecskeméti kiállításán be is mutatták.

Pannonhalmi Zsuzsa, Ferenczy Noémi-díjas keramikusművész az általa vezetett Vásárhelyi
Kerámia Központ tevékenységét és a Vásárhelyi Kerámia Szimpóziumok működését mutatta
be, míg Kucor Tamara, a szabadkai Kortárs Galéria művészettörténésze a szabadkán
megrendezett, az egykori Jugoszlávia területén alkotó művészek alkotásait bemutató Kerámia
Triennálék történetéről tartott előadást.

Ninkov K. Olga, a Szabadkai Városi Múzeum művészettörténésze Hódmezővásárhely és
Szabadka képzőművészeti kapcsolatait vette górcső alá, amelynek mérföldkövei Tornyai
János részvétele az 1904-es szabadkai csoportos kiállításon, a festőművész 1912-es önálló
tárlata, de fontos kapcsolódási pont fedezhető fel Nemes-Fekete Edit munkásságában, aki
számos alkalommal vett részt a Vásárhelyi Kerámia Szimpóziumok munkájában.

A projekt keretében folytatott kutatások mutattak rá, hogy már a majolikatelep 1913-as,
szabadkai kiállítását megelőzően a vásárhelyi kerámiák kereskedelmi úton eljutottak
Bácskába és Bánátba – emiatt sok vajdasági otthonban találni régi, vásárhelyi
kerámiatárgyakat –, sőt a délvidéki gölöncsérek vásárhelyi fazekasokhoz jártak tanulni, s
amikor az 70-es években a magyarkanizsai kerámiagyár létrehozta majolika részlegét, az a
hódmezővásárhelyi technológia alapján készítette tárgyait.

A szabadkai vendégek felkeresték a Nemzetközi Kerámia Központot, a Tornyai János
Múzeum állandó és időszaki kiállításait, az Emlékpontot, s arról is képet kaphattak, hogyan
halad a református újtemplom felújítása. Az IPA (HUSRB/1602/31/0050) projekt a
Szabadkán megrendezendő konferenciával folytatódik februárban.

Forrás: Emlékpont