Leánykérés száz évvel ezelőtt

Csongrád megye - Hódmezővásárhely

A gyalogsátánok nyomában

A Németh László Városi Könyvtár a házasság hetéhez kapcsolódó
programsorozatában A páros életről való boldogságról címmel Terendi
Viktória, a Tornyai János Múzeum néprajzkutatója tartott előadást, amelyen az
is kiderült, kik voltak a gyalogsátánok.
A Hódmezővásárhelyen és környékén egykor meghatározó, a párválasztáshoz és a
házasodáshoz kapcsolódó népszokásokat ismertetve Terendi Viktória elmondta, hogy
ezeknek egy része máig tovább él, s ilyen szereplő a vőfély. Az ő feladatuk a korábbi időkben
nemcsak a lakodalom napjára terjedt ki, hanem már a leánykérésnél is közreműködtek, mint
kérők.

Előfordult, hogy a két család nem ismerte egymást, s csak a kérő érkezett a lányos házhoz,
hogy bejelentse a legény házasodási szándékát. A régi paraszti kultúrákban elfogadott volt,
hogy a párválasztás nem a személyes érzelmek alapján történt, hanem a vagyoni helyzet és a
közösségben betöltött státusz határozta meg a fiatalok sorsát. A kérő akkor is jelen volt, ha
ennél közelebbi kapcsolatban voltak a fiatalok és a fiú családja jelenlétében, személyesen
kérte meg a leány kezét, azonban a kérő jelenléte formálissá tette az eseményt, s
közreműködése, az elmondott rigmusok, versek oldották azt a feszültséget, amely egy ilyen
helyzetben előfordulhat.

A házasságok előkészítésében fontos szerepe volt a gyalogsátánnak nevezett asszonyságnak,
akit ma házasságközvetítőnek neveznénk, s az egész közösséget jól ismerő asszony
ajánlataival, javaslataival segítette a párok kialakulását, a házasságok létrejöttét. A
gyalogsátán a leánykérésnél is jelen volt, hogy segítse az egyezkedést, hiszen ezen a formális
alkalmon anyagi kérdésekről is dönteni kellett, hogy ki, mit hoz a házasságba.
A vásárhelyi szokásokat, a szereplők feladatait és az ilyenkor elhangzó verseket jelentős részét
Kiss Lajos néprajzkutató gyűjtötte össze, akinek munkásságáról a Tornyai János Múzeumban
Múzeumőr címmel látható időszaki kiállítás, amelyben Terendi Viktória február 15-én,
szombaton 15 órától tart tárlatvezetést, s ott további szokásokról, a hordott népviseletekről és
az akkoriban használt eszközökről is hallhatnak a látogatók.

Arany-Tóth Attila